A hétvégi HÉV-pótlással kapcsolatban rengeteg probléma merült fel, nem kevés bosszúságot okozva mind az utasoknak -és nem utolsó sorban- a HÉV és az autóbusz dolgozóinak egyaránt. Szemezgetek is belőle, sajnos van miből.

 

 

A menetidőket a H1 és a H2 HÉV-pótló buszokhoz valószínűleg Schumacher közreműködésével mérték le. Nekünk, kalauzoknak nem egyszer le kellett szállni Gödöllőn belül Szökőkútnál, vagy Erzsébet parknál, hogy elérjük a visszafelé jövő buszunkat, ugyanis, véletlenül sem azzal a kocsival jöttünk visszafelé, amivel kifelé mentünk. Ez a buszvezetőknek minden végállomáson egy áttáblázással járt, mint pláne. Az az öt perc, ami végállomáson volt, az lássuk be, épp arra elég, hogy a leszállóhelyről átslisszoljunk a felszállóhelyre. 

A menetrend további hibái: A H1 és a H2 menetideje percre azonos volt. A H1 a Kórház, a H2 az Auchan áruház érintésével volt közvetlen járat. Lássuk be, az Auchanhoz, a két körforgalom, plusz további kanyargás legalább plusz kettő perc menetidőt indokolt volna. Hunyjunk efelett is morogva szemet.

A H3 menetrendi pontosságához csak annyit fűznék, hogy ha a vonalon adja magát két fordulópont is, ahol igazából a busz bevárhatná a menetrendi indulási idejét, akkor miért nem jelenítik meg ezekből a megállókból (Mogyoród H és Szilasliget, Kemping) az indulási időket a buszvezetőknek a forgalmi munkalapon. Ugyanis a megállókban az adott megállóhelyről szóló indulási idő előtt 2-10 perccel közlekedtek a buszok. (Vagy ne tegyünk ki pontos időadatot, ha ez ennyire nehéz. Írjuk, ki, hogy 30 percenként... Bár ez nem megoldás.)

 

 

A végállomás ebben a vágányzárban Cinkotán a Szabadföld úton, a Cinke utcánál volt. Többnyire. Ugyanis az autóbuszvezetők félreállni műszaki pihenőre az általában végállomásként használt és (legalábbis a törzsutasok körében) közismert nagytarcsai Volán-járat végállomásán tudtak. Előfordult, mint hiba, hogy a buszvezető pihenőideje lejártával a felszállóhelyre beállás helyett utasok nélkül ment Gödöllőre. Azok a buszok, amik úgy érkeztek Cinkotára, hogy forgalomban maradtak, először a Vidámvásár utcánál kellett, hogy megálljanak. Mivel az utasok már látták a csatlakozó vonatot, nemes egyszerűséggel (ha a kalauz nem szólt nekik) leszálltak itt és a balesetveszélyes útpadkán bukdácsoltak el a vonatig. Holott 100 méterrel előrébb a csatlakozó vonat mellett is megállt a busz, mint Cinkota végállomás.

Azok a kocsik, amik forgalomban maradtak, a Bökényföldi útig voltak kénytelenek elmenni, hogy megforduljanak. 

Nem mellesleg, a sorban álló csuklósok miatt a 92-es buszok nem tudtak beállni a Cinkota megállóba. (Régebben Cinke utca.) Egy szó, mint száz, a Szabadföld úti végállomás elhibázott döntés volt.

 

 

A forgalomirányítási feladatokat a buszos forgalomirányítás látta el. A probléma csak az, hogy Cinkotán a buszokkal kapcsolatban senki nem tudott beavatkozni. Egy kiesett busz pótlása így esetenként fejetlenségbe és a menetrend széthullásába torkollott. Cinkotán tartalék busszal nem készültek fel, így a kieső kapacitást nem lehetett azonnal pótolni. Vasárnap délutánra az elrendelt csuklós buszok helyett már egy szóló kocsi is előfordult a HÉV-pótláson. Ennyire nincs vajon tartalék hadrafogható autóbusz HÉTVÉGÉN?

 

Röviden összegezve: Van hová fejlődni, van mit tanulni. 42 év tapasztalat után is, amivel a BKV rendelkezik.