Pozitív csalódás

2008.09.11. 22:05

Már vagy két hete, hogy egy utas fordult hozzám a gondjával. Nincs egy fillérje sem, csak a diákja, és Gödöllőtől szeretne eljutni Ilonára. Akkor az utas látta tőlem, hogy megkapta a jegyet, mint az éjjeli csömöri utas egy korábbi posztban. Akkor az abszolút saját zsebből, az utolsó százasom volt, de a táskába tettem, és az utas jegyhez jutott. Nem először láttam a srácot, mellesleg bérletes.

Vasárnap utaztam a HÉV-en, teljesen civilben, hazafelé. Az esetre már nem is emlékeztem. A srác megszólított Szilason, megköszönte a szívességem, majd visszaadta a százötven forintot. Nem is kapcsoltam; megkérdeztem, hogy ez most mi, amikor elmesélte az esetet. Akkor esett le, hogy mi történt. Nem számítottam rá.

Remélem, még többször találkozok ilyen becsületes emberrel.

Szerző: Dió, a kaller

5 komment

Címkék: utas

A bejegyzés trackback címe:

https://kaller.blog.hu/api/trackback/id/tr27659452

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Athee · http://amegmiafacom??? 2008.09.18. 13:26:47

Az sem én leszek! :DDD

bandeenator · http://kritika3.blog.hu 2008.09.19. 22:57:01

Ez jó. Amikor legalább látásból ismerjük a másikat. Becsületes dolog. de ehhez két ember kell:
-becsületes utas
-rendes kalauz

ILLED 2008.09.30. 22:09:30

Gratula! Úgy látszik "Don Quijote de la gödöllői HÉV" terjeszti a becsületességet, és lovagiasságot.

Öt év múlva feltűnik majd, hogy a gödöllői HÉV-en mindenkinek van jegye.

Tíz év múlva az összes idősnek átadják a helyest, és a nagy csomagos utasokat segítik a fel- és leszállásban.

Tizenöt év múltán a gödöllői HÉV utasai egytől egyig köszönnek a kallernek, mielőtt jegyüket ellenőrizné: "Tiszteletem Kalaúz Úr! Hogy szolgál a kedves egészsége, Kalaúz Úr?"

Húsz év elteltével alapot hoznak létre, hogy aki otthon felejtette éves bérletét, (ekkorra már mind BKV törzsutasok) az kivehessen a minden szerelvényen található becsületkasszából egy megfelelő összeget, hogy tudjon jegyet váltani. A kasszába, melyből soha egy fillért nem vesznek el jogosulatlanul, természetesen mindenki a lehető leggyorsabban, hajszál pontosan visszafizeti a kölcsönvett összeget, a KSH éves inflációs rátája alapján percre kiszámított kamatával együtt, magától értetődően felfelé kerekítve.

Huszonöt év elmúlta után, mikor a kisebbség felzárkóztatásáról, vagy az ikes igék helytelen ragozásának tarthatatlan helyzetéről tartanak tiznekétnyelvű konferenciát a gödöllői HÉV szerelvényein menet közben az élére vasalt porcelánnadrágban és szigorúan térd alá érő rakott szoknyában békésen, de az érdekfeszítő témától feltüzelve teázgató utasok, "Don Quijote de la gödöllői HÉV" nem kell hogy törődjön a jegyek ellenőrzésével, a Kedves Utas és közte kézzel fogható, és elnyűhetetlen bizalmi szál, mit szál: acél sodrony gondoskodik a nyugalmáról, foglalkozhat régóta dédelgetett álmával, és az időközben a Kedves Utasok adományaiból külön erre a célra épített személyzeti fülkében online jogi tanácsot adhat a családon belüli erőszakot elszenvedett etióp családanyáknak, elmagyarázván, milyen nemzetközi jogsegélyekhez folyamodhatnak, ezzel névtelenül hozzájárulva egy jobb világért való küzdelemhez.

VakondM 2008.10.01. 01:14:34

Ez egy szép történet, de mi van a kerepesi lakosokkal? :)
süti beállítások módosítása