Itt nincs nyitva a kocsma, nem szállok le!
2008.05.30. 07:08
A történet még egészen friss.
Gödöllőről Budapest felé tartottam, amikor Mogyoródról kihaladtunkban belebotlottam a szellős kocsi utolsó utasába, a nem kötözködő, ám alkoholos befolyásoltság alatt álló utasba. Idézem a párbeszédet:
Dió: -Jó estét kívánok, menetjegyét, bérletét kérem.
Utas: -Itt van 90 forint, csak Szilasig megyek. (A következő megálló Szilasliget- a szerk.)
D: -Ez egy kicsit karcsú, Tisztelt uram. A vonatra nem itt szállt fel, a kocsiban volt már Szentjakabnál is, amikor felszálltam ide. Ergo, még ha jóindulatú is vagyok, akkor Erzsébet parkon szállt fel, ahonnan Szilasligetig a jegy kerek 200 forint.
U: -Ennyi van, nem kell jegy.
D: -Nem szokásom zsebre rakni a pénzt, 200 forint lesz.
U: -Nincs.
D: -Akkor szíveskedjen átadni egy igazolványt, hogy felvehessem az adatait pótdíjazáshoz.
U: -Nem vagyok köteles átadni neked a papírjaim.
D: -Ez igaz, de azt garantálom, hogy Szilasligetnél nem jut tovább ezzel a vonattal. (Ekkor már óránként járt a HÉV. - a szerk.)
U: -Rendben.
Időközben befutunk Szilasligetre, én átballagtam a kocsi végére, hogy elinduljak vissza, hátrafelé. "Hősünk áll az első ajtónál, mint a faszent.
D: (kiabálok a kocsi végéből) -Szíveskedjen leszállni!
(Utasnál se kép, e hang, hogy szóltam felé bármit is. Reakcióm: "Megállj!" jelzés leadása.)
D: -Felszólítom a kocsi elhagyására, különben rendőri intézkedést kérek.
U: -De itt nincs nyitva a kocsma. Majd Kerepesen leszállok.
(Mondanom sem kell, az okfejtésen megrökönyödtem.)
D: -Nem kifejezetten érdekel, hogy hol van nyitva a kocsma, és hol nincs. Szálljon le! A vonat addig nem megy tovább a megállóból, amíg itt álldogál.
(Időközben megkértem a járművezetőt, hogy kérjen a diszpécseren keresztül rendőri intézkedést.)
A másik utasnál elszakadt a cérna. )Mellesleg nőnemű volt. Nálam max. 5 évvel idősebb, nem egy kigyúrt állat.)
D, a többi utas felé, hangosan: -Mint azt észrevették, utastársuk kérésem ellenére nem hagyta el a vonatot. A Rendőrség kiérkezéséig türelmüket kérem.
Fizető Utas: -Sürgősen szálljál le, szeretném elérni az utolsó metrót!
U: -De itt nincs nyitva a kocsma.
FU: -És az minket hol érdekel?! K*rv@ gyorsan szálljál le, vagy csengess a jegyért, mint én, meg mindenki más rajtad kívül.
D: -Értse meg uram, nem velem cseszik ki, hanem a többi utassal.
U: -Akkor engedd tovább a vonatot.
D: -Ugye most viccel?!
FU: -Öcsém szálljál le, mert odamegyek és lerugdallak!
U: -Rendben, de csak a hölgy kedvéért.
Ezzel benyitottam a járművezetőhöz, hogy rendőr már nem kell, mehetünk a dolgunkra. Az egész procedúra 4 percig tartott csupán, és így még csatlakoztunk az utolsó metrószerelvényhez. A hölgynek megköszöntem a segítséget, a többi utastól elnézést kértem a kellemtlenségért.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
WHAT 2008.05.31. 01:11:16
ILLED 2008.05.31. 10:16:20
Ugye, Dió?
Dió, a kaller · http://kaller.blog.hu/ 2008.05.31. 22:05:57
Mr_Master · http://pszichoblog.blog.hu 2008.06.01. 19:46:27
ILLED 2008.06.02. 09:54:50
Dió, a kaller · http://kaller.blog.hu/ 2008.06.02. 13:14:23
Igazából ezt az elismerést az utasoknak kellene adniuk nekünk. Csak meg kellene hirdetni egy szavazást... :)
ILLED 2008.06.02. 16:39:31
ewq 2008.06.03. 08:39:03
ILLED 2008.06.03. 11:06:37
Dió, a kaller · http://kaller.blog.hu/ 2008.06.03. 22:11:05
De a kapus megoldás mindenesetre nekem is tetszik.
Hallottátok mi történt az egyik éjszakai járaton? Barátnőm mesélte a sztorit, az RTL klub hiradójában látta...
Utolsó kommentek