(El)tévedni emberi dolog...
2015.03.11. 11:27
A múlt hónapban tanuló volt mellettem és vele láttam olyat, amit annak előtte még soha.
A tanuló mögött már csak azért jöttem (két nappal a vizsgája előtt, ami azóta sikerült is neki), hogy égbekiáltó butaságot ne csináljon. Cinkotán felszállva a vonatra az első két utas átadta neki a kiegészítő jegyüket. Átvette, majd döbbenten nyújtotta tovább nekem. Megnéztem én is és elkerekedő szemekkel kérdeztem meg tőlük, hogy meddig szeretnének utazni. A válaszukon már meg sem lepődtem. "Szentendréig..."
Azt válaszoltam nekik, hogy ugyan a pirosból keverék szín, mindkét vonal jelzése (a miénk rózsaszín, a H5-é lila), de földrajzilag nem sok közük van egymáshoz. Közöltem velük, hogy teljes mértékben eltévesztették a házszámot. Mondtam nekik, hogy a következő megállónál saját érdekükben szálljanak le a vonatról és forduljanak vissza. A végállomásról az M2-es metróval folytassák útjukat a Batthyány térig és ott szálljanak fel a HÉV-re. Lehetőleg arra, ami végig megy, Szentendre végállomásig.
Ilonatelepen zavartan röhögve leszálltak, miközben az egyik hölgy korholta a másikat: "Ugye mondtam, hogy a másik irányba kellett volna menni a metróval?!"
Nos igen, tévedni emberi dolog...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek