Jegyet AKART venni.
2009.06.28. 15:49
Ádám történetéből eszembe jutott nekem is régi éjszakás történet, még anno régi szép időkből...
Késő este dolgozgattam egy "Trafó-vonaton" (Gödöllőre mentek a fiatalok bulizni) és viszonylagos nyugalomban zajlott minden. Laza stílussal minden akadályt át lehet hidalni a 16-20 éves korosztállyal, ezt addig már többször is megtapasztaltam, így nem volt semmi fennakadásom, semmi "posztolni" valóm... :)
Cinkotáról kifelé történt az eset, Kistarcsa és Zsófialiget között. Az a megállótávolság olyan hosszú, hogy a vonatok épphogy felgyorsulnak, már fékeznek is. Gyalog sem tart tovább 3 percnél, ha az egymáshoz legközelebbi végeit nézzük a két megálló peronjainak. Elindultunk Kistarcsáról, amikor egy utasnak adtam vissza egy ötezresből, amikor odajött hozzám a kocsi túlsó végéről egy jól szituált ötven év körüli úr:
Utas: -Jó estét kívánok, szeretnék jegyet venni, de én itt le is szállok.
VJV: -Jó estét kívánok, nyugodtan fáradjon az ajtóhoz, még a másik utasnak adok vissza.
Utas: -Ki van számolva pontosan a pénz, 125 forint a kiegészítő, ha jól tudom. Hadd fizessem ki.
Őszinte döbbenetemre tényleg ki volt nála készítve fillérre pontosan a 125 forint. Megrökönyödve kilyukasztgattam a kiegészítőt és átnyújtottam Neki. Ezek után megjegyeztem neki, hogy őszíntén meglepett a gesztusával, ilyet nem sűrűn lehet tapasztalni. Kellemes estét kívántam neki, majd mosolyogva tovább dolgoztam, miután leszállt. Érik az embert olykor kellemes meglepetések... :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek